A világgazdaság csak 2022-ben érheti el a koronavírus-válság előtti szintet – vélik nemzetközi cégek felsővezetői. A cégek árbevétele az idei első félévben zuhant a legnagyobbat, de a csökkenés a második félévben is folytatódik - derült ki a kutatásból, melynek során globális vállalatoknál 2020 májusában és júniusában 212 cégvezetőt és igazgatósági tagot kérdeztünk a koronavírus-válság hatásairól.

Átlagosan 8 százalékkal alacsonyabb árbevételre számítanak a cégvezetők az idén a tavalyi évhez képest, és a 2021. évi előrejelzés is 2 százalékos mérséklődést mutat.  

A megkérdezettek általános véleménye szerint a krízis U formát ölt, sőt, az a legvalószínűbb, hogy a görbe elnyújtott, „fürdőkád-alakú” lesz. Ezért a cégek világszerte azon küzdenek, hogy megőrizzék a stabilitásukat.

A krízis a legérzékenyebben az autóipart, az olaj- és vegyipart, a gépipart, továbbá a szállítást, az utazást és a logisztikát érintette. Az autóipari eladások egyharmaddal csökkentek az első félévben az előző év azonos időszakához képest. A többi említett iparágban 15-20 százalékos a visszaesés. Bár a második félévben már némi javulásra számítanak a cégvezetők, csaknem valamennyi ágazatban az egész évre visszaesést prognosztizálnak. Az autóiparban 17 százalékos mínuszt mutat az előrejelzés.

A digitalizáció a válságban sem vesztett fontosságából, ezt változatlanul az első helyre teszik a cégvezetők. Ugyanakkor felülvizsgálják a digitalizációs projekteket, s azokat veszik előre, amelyek a költség-haszon elemzések szerint a legkedvezőbbek.

Második helyen a költségek és a bevételek egyensúlyban tartása szerepel. Sőt, a válság által leginkább sújtott autóiparban ez került az első helyre.

Dobogós pozícióban vannak az alkalmazottak is: hosszú távú megtartásukat a harmadik helyre sorolták a cégvezetők a felmérésben. Ebben segít, hogy az otthoni munkavégzés révén irodaköltséget lehet megtakarítani, s a virtuális megbeszélések az utazási költségek csökkentését is lehetővé teszik. Ám az előnyök nem merülnek ki a spórolásban. Mivel már nem annyira fontos, hogy a munkatársak közel lakjanak a munkahelyükhöz, szélesebb körből lehet új alkalmazottakat toborozni.

A likviditás azokban az iparágakban vált központi kérdéssé, amelyeket a válság leginkább sújtott: olajipar, autóipar, szállítás, turizmus.

A kereskedelmet a válság rákényszerítette a stratégia újraértelmezésére, az üzleti modell újragondolására.

A Supply Chain témakör a gyógyszeriparban lett kiemelten fontos, ahol globalizált nagyvállalatok jellemzőek.

Egyes iparágakban a válság részben a kiváltó oka, részben a motorja a vállalati átalakulásoknak, amelyek már korábban elkezdődtek.

A válságban ugyanakkor háttérbe szorulnak a környezetvédelmi, fenntarthatósági szempontok. A nehéz gazdasági körülmények közepette kevesebb forrás jut effajta beruházásokra, hiszen a vállalatok a fennmaradásra és a munkahelyek megőrzésére koncentrálnak.

Az autóipari cégek folytatták a megkezdett transzformációs irányokat a válság közepette is. Nagyobb visszaeséssel számolnak, mint az átlag. Jelenleg az U-görbe legalján vannak, nagyon mély recessziót élnek meg.

A bankokat a válság eddig közvetlenül nem érintette olyan mértékben, mint más szektorokat. A várható negatív hatások a finanszírozási portfólió válságérzékeny ágazataiban prognosztizálhatóak. A bankvezetők számára a fő témák: digitalizáció, operációs működés átalakítása és – felkészülve a nem teljesítő hitelek növekedésére - a céltartalék képzés. Ez utóbbi az eredménykimutatást leginkább befolyásoló tényező. A hatások mérséklése érdekében számos pénzintézet vizsgálja felül a monitoring gyakorlatát. A felsővezetők 2022-re várják helyreállást.

A biztosítási szektor új termékeken és az ügyfelekkel folytatott interakciók integrálásán dolgozik. Lassú javulást várnak a következő negyedévben, a teljes visszatérés 2021-re tűnik valószínűnek. Jövedelmezőségi szempontból a kieső bevételeket ellensúlyozza az elmúlt éveknél alacsonyabb kárhányad, illetve a kockázati típusú termékek előtérbe kerülése várható.

Az építőiparban a fókusz a digitalizáción és az új működési módok fenntarthatóságán van. A visszatérés lassabb lesz, de a többi iparágnál jobb helyzetet jeleznek előre 2021-re.

A gyógyszeripari vezetők nem számítanak jelentős mértékű változásokra rövidtávon, a várakozások kis megingásokkal 2021-re az eredeti árbevétel pályákra való visszaállást jelzik előre. Hosszabb távon mind a kutatás-fejlesztés, mind a ellátási láncok, mind a kereskedelem (orvoslátogatás, konferenciák) terén jelentős változások indulhatnak el a koronavírus miatt újraalakuló környezetben.

Az ipari javak és csúcstechnológia szektorban a toptémák a digitalizáció mellett a költségstruktúra és az új munkamódszerek implementációja. A gépipart egy folyamatban levő recesszió közepette érte a koronaválság – a kilábalást 2021 végére vagy 2022-re várják az iparági szereplők.

A kereskedelmet a válság ellentétes módon érintette, az élelmiszer szegmens és az online kereskedelem profitáltak belőle. A fogyasztási javakat előállító vállalkozások helyzete a kereskedelemhez hasonló – a fő kockázatokat a diverzifikáció csökkenti. A kilábalás várható alakulása többféle, a kereskedelem fog várhatóan a leglassabban helyreállni.

A közműcégek körében a koronavírus-válság felgyorsította a  digitalizációs törekvéseket. Rövid távon a keresletben eltolódás tapasztalható a háztartások javára a gyártó vállalatokhoz képest, illetve megnő a likviditási kockázat a fizetésképtelenség miatt, azonban a szektor várhatóan visszatér a válság előtti szintre 2021-ig.

A vegyiparban és az olajiparban jelentősebb visszaesést szenvednek el a vállalatok. Ezen cégek vezetői nem várják, hogy 2022 előtt visszaállna a kereslet a koronavírus előtti pályára. A rugalmasság és a költséghatékonyság kiemelt jelentőségű, sok vezető újabb konszolidációt, felvásárlásokat, átrendeződést vár az iparágban.