A magyar ESG törvény (2023. évi CVIII. törvény) célja, hogy a vállalatok azonosítsák és kezeljék működésük fenntarthatósági kockázatait, és erről az elvárt módon beszámolót készítsenek. Ez a transzparencia segíti a velük kapcsolatba lépő szervezeteket, különösen a pénz- és tőkepiaci szereplőket. Ösztönzi a fenntartható finanszírozást és az egységes vállalati felelősségvállalást környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe véve.

Az ESG törvény biztosítja az összhangot az Európai Unió szintű szabályozásokkal. Az EU-s CSRD rendeletet fogja (további végrehajtási rendeleteken keresztül) átültetni a magyar szabályozási környezetbe, a CSRD elvárásokon keresztül pedig az EU taxonómia elvárásait is lefedi. A vállalatok számára tehát fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségeket és ez alapján ESG beszámolók készítését írja elő.

Milyen cégekre vonatkozik?

A törvény hatálya az EU-s CSRD rendeletben meghatározott fokozatos kiterjesztés elveit átvéve a következő magyarországi székhelyű vállalatokra terjed ki:

• 2024. üzleti évre vonatkozóan már alkalmazzák azok a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő nagyvállalkozások, amelyeknél az üzleti évet megelőző üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladta a következő határértéket: 1. a mérlegfőösszeg a 10 milliárd forintot, 2. az éves nettó árbevétel a 20 milliárd forintot, 3. az átlagosan foglalkoztatottak száma az 500 főt;
• 2025. üzleti évre vonatkozóan alkalmazzák azok a nagyvállalkozások, amelyeknél az üzleti évet megelőző üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladta a következő határértéket: 1. a mérlegfőösszeg a 10 milliárd forintot, 2. az éves nettó árbevétel a 20 milliárd forintot, 3. az átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt;
• 2026. üzleti évre vonatkozóan alkalmazzák a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő kis- és középvállalkozások.

Az első ESG beszámolókat így az idei üzleti évre vonatkozóan 2025. elején kell közzétenniük az érintett, főként tőzsdei nagyvállatoknak.   

Központi felügyelet és kontroll

A törvény betartását és megfelelő alkalmazását a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága felügyelni. A hatóság a fenntarthatósági kérdések tekintetében ellenőrzi a vállalkozások fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségei teljesítésének megfelelőségét, az ESG adatszolgáltatási folyamatok átláthatóságát – szükség esetén pedig közigazgatási bírságot is kiszab 2026-tól kezdődően.

A hatóság nyilvántartást vezet az ESG adatszolgáltatási kötelezettséggel érintett vállalkozásokról, az ESG tanúsítókról, az ESG tanácsadókról, a Magyarországon ESG szoftvereket forgalmazó és gyártó vállalatokról, az ESG minősítőkről valamint azokról az ESG adatszolgáltatási kötelezettséggel érintett vállalkozásokról, amelyek állami szervekkel vagy állami vállalatokkal is üzleti kapcsolatban vannak. Szintén ez a hatóság akkreditálja a Magyarországon bejegyzett ESG tanácsadókat, az ESG tanúsítványok kiadását, a Magyarországon ESG szoftvereket forgalmazó és gyártó vállalatokat.

A vállalatok kötelezettségei

A vállalatoknak fenntarthatósági szempontú kockázatkezelési rendszert kell létrehozniuk és rendszeres kockázatelemzést kell végezniük. Ezt a tevékenységet nem csak saját működésükre, hanem a teljes értékláncukra, köztük a beszállítóikra is ki kell terjeszteni. ESG stratégiát kell kialakítaniuk, ahol a számukra lényeges társadalmi felelősségvállalási és környezeti területeket azonosítják, melyekre ESG adatgyűjtési és mérési rendszert alakítanak ki. Az ESG teljesítmény mérése mellett annak javítása érdekében megelőzési és korrekciós intézkedéseket kell definiálniuk és végrehajtaniuk. Például panaszkezelési rendszert is ki kell alakítaniuk, amelyen keresztül bárki bejelentést tehet. Az előző feladatok eredményeinek bemutatására pedig teljesíteniük kell az ESG adatszolgáltatási kötelezettségüket.

A vállalkozásoknak évente ESG beszámolót kell készíteniük, ezt kötelesek ESG tanúsítóval auditáltatni, majd az üzleti év végét követő hat hónapon belül közzétenni a honlapjukon.

Az első hullámban érintett, főként tőzsdei nagyvállalatoknak már év elejétől alkalmazniuk kell a törvényben megfogalmazottakat. Ha még nem kezdték meg az ehhez szükséges feladatok végrehajtását, köztük a fenntarthatósági kockázatok értékelését, valamint az idei évre vonatkozó, jövő év elején elkészítendő ESG beszámolóhoz az adatok gyűjtését, ezt minél előbb el kell végezniük!   

A magyar ESG törvény egy keretszabályozás, melynek további részleteit végrehajtási rendeletekben fogják kidolgozni. A törvény azonban egyértelműen az EU-s CSRD és Taxonómia rendelet elvárásait, azok magyar szabályozási környezetbe való átültetését készíti elő.

Pauza Diána, principális