Jelentős szabályozói változások előtt állnak a pénzügyi szolgáltatók világszerte fenntarthatóság tekintetében, így a magyarországi bankok is. Ennek nyomán a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nemrégiben közzétette a fenntarthatósággal kapcsolatos elvárásait, hogy a bankok felkészülését segítse a várható szabályozói változásokra. Ezek az ajánlások egyelőre jogszabályként nem jelentek meg, a nemzetközi szabályozások által koordinált zöld átállásra való felkészülést hivatottak elősegíteni a hazánkban működő hitelintézetek körében a végleges szabályozói eszközök elkészültéig. Az elvárások megfogalmazásán túl a jegybank feltehetően belátható időn belül megkezdi a megfelelés vizsgálatát is.

A dokumentum a korábbi MNB-ajánlások mellett - amelyek közül sok ezúton elvárássá vált - erősen épít az uniós szintű útmutatásokra: mintájául az Európai Központi Bank vonatkozó rendelkezései^[1] (noha azok hazánkra eurozónán kívüli tagállamként közvetlenül nem alkalmazandóak) szolgálnak; emellett implementálja az Európai Bankhatóság:

• 2021-es ESG kockázatkezelésről és felügyeletről szóló jelentését;^[2]
• belső irányítási ajánlását;^[3]
• 2020-as hitelnyújtásról és -monitoringról szóló iránymutatás^[4] fenntarthatósági vonatkozásait.

Az MNB keretrendszerként javasolja az ENSZ felelős banki irányelvek^[5] aláírását, ezzel jelezve az elköteleződést a fenntartható fejlődési célok és a párizsi klímaegyezmény iránt, amelyek teljesítésében kulcsszerepet játszik a karbonkibocsátás csökkentése. Ennek mérését illetően az ISO 14001 Környezetközpontú Irányítási Rendszer vagy a szigorúbb EMAS Környezetvédelmi Vezetési és Hitelesítési Rendszer alkalmazása javasolt.^[6]

A finanszírozott (azaz a hitelportfólióhoz köthető) ÜHG-kibocsátás számszerűsítése egyelőre nem elvárás, ugyanakkor a bankoknak ajánlott a portfóliójukban a környezeti szempontból aggályos kitettségeket fokozatosan visszaszorítania. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az Európai Unió által a közelmúltban definiált „jelentős környezeti kárt okozó tevékenységek”^[7] finanszírozása minimalizálandó, így redukálva a finanszírozott karbonlábnyomot. Az MNB ehhez kapcsolódóan karbonsemlegességi terv kidolgozását javasolja, amelynek végcélja a teljes karbonsemlegesség elérése – beleszámolva a finanszírozott kibocsátást is. Kommunikáció terén az is elvárás, hogy a bank információt nyújtson ügyfelei számára az egyes termékeihez, szolgáltatásaihoz fűződő fenntarthatósági szempontokról.

Az ajánlások implementációját az MNB három lépcsőben várja el 2025-ig bezárólag – közülük jellemzően a nem komplex intézkedést igénylőket, illetve a tavalyi dokumentumban már kijelölteket szinte azonnali, idén szeptember 15-i hatállyal.

• Az egyik legkonkrétabb, komplex rövidtávú elvárás - amelyet már tavaly is megfogalmaztak - a fenntarthatóságért, környezeti kockázatok kontrolljáért felelős dedikált szervezeti egység (ESG-központ) létrehozása, vagy ilyen felelősségi körrel rendelkező felsővezető (chief sustainability officer) kijelölése. Ezzel az a cél, hogy szervezetileg biztosítva legyen a környezeti szempontok megjelenése stratégiai szinten.
• Az újonnan kialakított szervezeti egységet természetesen integrálni szükséges a meglévő folyamatokba (hatás- és feladatkörök definiálása, jelentési kötelezettségek kijelölése, SLA-k stb.), amely rengeteg tervezést és ahhoz szükséges szakértelmet igényel a bank részéről.
• Javasolt, hogy a fenntarthatósági vezető számoljon be az általa vezényelt tevékenységről a bank irányítási testülete számára, negyed- vagy féléves rendszerességgel.

• Az MNB elvárása szerint a hitelezési politikában definiálni kell azon tevékenységek, projektek körét (és kritériumait), melyek környezeti szempontból fenntartható finanszírozási célnak minősülnek a banknál. Ez a kiemelkedő jelentőségű feladat az egyes pénzintézetekre van bízva, kiemelve, hogy van lehetőségük meglévő standardokra hivatkozni. (Kiindulópontként szolgálhat az Unió taxonómiai rendelete^[8].)
• Kevéssé definiált elvárás, hogy a bankoknak a fenntarthatósági szempontból aggályos (fokozott éghajlatváltozással kapcsolatos és környezeti kockázatot hordozó) kitettségekre kiemelt figyelmet szükséges fordítaniuk. Ez a gyakorlatban jelentheti például speciális monitoring eszköz alkalmazását.

• A környezeti kockázatok számszerűsítése, KRI-k (fő kockázati mutatók) kialakítása terén egyelőre az MNB megelégszik az azokért tett lépésekkel, a kockázatkezelési politikába ugyanakkor javasolt az éghajlatváltozással járó és egyéb környezeti kockázatok beépítése. Ezzel kapcsolatban - párhuzamosan a rendelkezésre álló adatok mennyiségének és minőségének javulásával - folyamatos fejlődést vár el a jegybank.
• Noha - ahogy az MNB is hangsúlyozza - a környezeti kockázatok más kockázattípusokkal szorosan összefüggenek, azok elemzése és kezelése történhet utóbbiaktól elkülönítve is; a kockázatkezelés módjának ugyanakkor minden esetben lekövethetőnek kell lennie a belső szabályzatokban.
• Újdonság, hogy ESG minősítő vagy egyéb külső szolgáltató környezeti kockázatok méréséhez és kezeléshez való igénybevételével kapcsolatban más irányadó MNB-ajánlásokkal^[9];[10] összhangban javasolt eljárni.

• Elvárás, hogy a hitelintézet a kockázatvállalási döntés előkészítése során végezze el az ügyfél környezeti szempontú kockázati átvilágítását, amelyet pozitív elbírálás esetén a későbbiekben rendszeresen meg kell ismételni. A hitelaktának ezen vizsgálatok eredményét is tartalmaznia kell.
• A bankoknak ismernie szükséges: 
  • az egyes ügyfelek hatását a környezetre (pl. karbonkibocsátás), a tevékenységük által okozott esetleges károkat,
  • a környezet hatását az ügyfelekre, esetleges sebezhetőségüket,
  • az ügyfelek hozzáállását ezen hatások kezeléséhez.
• Új elvárás továbbá a környezeti kockázatok csökkentésére vonatkozó szerződési és folyósítási feltételek kikötése, amelyek szintén a hitelakta részét kell, hogy képezzék.
• Emellett ajánlott olyan - meg nem határozott - módszerek, eljárások alkalmazása, amelyekkel ellenőrizhető, hogy a finanszírozott projekt vagy tevékenység valóban a vállalt fenntarthatósági paraméterekkel valósul meg. Ez a gyakorlatban vélhetően a releváns jellemzők szerződéses rögzítését, illetve azok teljesülésének nyomon követését jelenti.

• Elvárás, hogy a bank vezető testületének tagjai megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek a környezeti kockázatokról. Ennek érdekében az MNB a vezető testület tagjai, valamint egyéb kulcspozíciót betöltő személyek (pl. ESG egység vezetője, kontrollfunkciót ellátó területek vezetői) ilyen irányú képzését javasolja, amelyhez megfelelő mennyiségű pénzügyi és humán erőforrás biztosítására van szükség.
• Mivel a környezeti szempontok becsatornázását jelenleg adathiányok akadályozzák, elvárás a bankokkal szemben ezen adathiányok azonosítása, az adatigények pontos meghatározása, illetve tervek kialakítása a hiányok megszüntetésére. Ezen adatokat integrálni szükséges a meglévő belső adatszolgáltatási rendszerekbe.

• Saját működés terén az idei évre vonatkozó elvárás
  • a tevékenységből eredő közvetlen ÜHG-kibocsátás (Scope 1 / 1. alkalmazási kör), valamint
  • a megvásárolt energiához kapcsolódó közvetett ÜHG-kibocsátás (Scope 2 / 2. alkalmazási kör)

számszerűsítése. Változás, hogy a Scope 3 kibocsátás mérése csak jövőre – 2023 közepétől, ld. alább - lesz elvárás.

A tavaly közzétett ajánláshoz képest jelentős újdonság, hogy néhány éves időtávra vonatkozó elvárásokat (köztük olyanokat is, amelyeket a tavalyi dokumentum idénre jelölt ki) is megfogalmaztak, ezzel is segítve a szektor felkészülését.

• Jövő évtől a bankoknak ki kell dolgozniuk a kockázatok mérésére és mérséklésére használt eljárásokat, eszközöket és módszereket.
• Központi elvárás, hogy az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület felügyeletet gyakoroljon a bank éghajlatváltozással kapcsolatos és környezeti kockázatait illetően is.
• A kockázatikontroll-vezetővel szembeni elvárás, hogy átfogó, ugyanakkor érthető módon tájékoztassa az irányítási testületet a környezeti kockázatokról; javasolt továbbá, hogy a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület számára minimum éves rendszerességgel - a megfelelőségi biztos, megfelelési vezető, kockázati kontroll vezetője, illetve belső ellenőr által - készített jelentés térjen ki a környezeti kockázatokra is.
• A hatékony adatszolgáltatás érdekében ajánlott megvizsgálni, hogy az információs és informatikai rendszerek alkalmasak-e környezeti adatok (különös tekintettel a taxonómiai rendelet 8. cikkére, az SFDR^[11]-re, valamint az ingatlanfedezetek energetikai jellemzőire) gyűjtésére, kezelésére.
• Javasolt a munkavállalók rendszeres, differenciált képzése a bank tevékenységét érintő környezeti, éghajlatváltozási kockázatokról. Ennek praktikus célja, hogy valamennyi alkalmazott ismerje, milyen feladatok hárulnak rá ezen kockázatok kezelése során.
• A karbonkibocsátás mérése terén is elvárás az előrelépés. Jövőre a Scope 3 (más közvetett) kibocsátást is számszerűsíteni kell, a finanszírozott kibocsátás megadására azonban továbbra sem lesz szükség – noha hitelintézeteknél utóbbi mellett eltörpül a saját működéshez kapcsolódó kibocsátás.

• Elvárt lesz, hogy a hazai bankok a környezeti kockázatok kezelésére különféle kockázatmérséklési technikákat alkalmazzanak. Többek közt a javadalmazási gyakorlat kialakításával is előmozdítandók a fenntarthatósági törekvések: jó gyakorlatként említik fenntarthatósági KPI-ok beépítését a javadalmazási politikákba.
• A környezeti kockázatok mérésére, kapcsolódó adatszolgáltatásra vonatkozó elvárások harmadik szakasza (az adatigények felmérését, majd az információs rendszerek felülvizsgálatát követően) egy átfogó adattaxonómia felépítése.
• A limitrendszer kialakításakor törekedni kell arra, hogy az elősegítse a környezeti célkitűzések teljesülését. Ehhez kapcsolódó feladat a megállapított limitek túllépése esetén követendő eljárások kidolgozása.
• A finanszírozási termékek árazása során érdemes figyelemmel lenni a környezeti kockázatokra is, különös tekintettel arra, hogy nem csak az üzleti tevékenység lehet hatással a környezetre, hanem fordítva is (pl. aszály, árvizek, közvetett kockázatok - többek között technológiai átállás). Ezen kockázatoknak a banki tevékenység minden terén (pl. hitelkockázati étvágy, üzleti stratégia) meg kell jelenniük, kiemelten:
  • Információszolgáltatási igények ügyfélminősítéshez; ügyfélminősítés
  • Fedezetértékelés (kockázatvállalás előtti és utólagos).
• Ajánlott a környezeti kockázatok monitorozását lehetővé tevő mérőszámok és eljárások alkalmazása ügylet-, ügyfél- és portfóliószinten.
• A portfóliót illetően javasolt megkülönböztetni a környezetileg fenntartható kitettségeket, amelyek megfelelnek a bank által a már említett módon lefektetett fenntarthatósági kritériumoknak. A későbbiekben az EU taxonómia tervezett bővítése^[12] nyomán várhatóan a semleges és a környezetileg kártékony kitettségek jelölése is elvárt lesz.
• A környezeti kockázatok elemzéséhez, értékeléséhez az MNB stressztesztelés, érzékenységvizsgálat vagy forgatókönyv-elemzés végzését javasolja. Utóbbihoz ajánlott tudományosan megalapozott szcenáriókból (pl. IPCC^[13], IEA^[14] által készítettek) kiindulni.

• Az MNB a dokumentum céljával összhangban felszólítja a bankokat, hogy mielőbb kezdje meg a rájuk vonatkozó közzétételi követelményekre való felkészülést; kiemelve közülük a legsürgetőbbeket.
• Az NFRD^[15] (az EU nem pénzügyi közzétételi irányelve) és a magyar számviteli törvények által meghatározott hitelintézeteknek évről évre bővíteniük kell a nyilvánosságra hozott adatok körét az (EU) 2021/2178 rendelet^[16] szerint:
  • Idei évtől a 10. cikk (3) bekezdésében foglaltakkal
  • 2024-től a 10. cikk (5) bekezdésében foglaltakkal
  • 2025-től a 9. cikk (3) bekezdésében foglaltakkal
  • 2026-tól az V. melléklet 1.2.3. és 1.2.4. pontjaiban foglaltakkal.
• Az MNB felhívja a figyelmet, hogy a CSRD (az EU fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolásról szóló irányelve) nagyban szigorítani fogja^[17] a hatályos NFRD szerinti közzétételi követelményeket; továbbá az érintetti kör bővítése is várható. Ehhez kapcsolódóan ajánlott a CSRD rendelkezéseinek magyar jogszabályokba való implementálásának nyomon követése.
• Az MNB javasolja továbbá a bank fenntarthatósági közzétételeinek folyamatos, aktív fejlesztését, tekintettel a vonatkozó szükségletek, elvárások gyorsütemű változására.

Ezekben az években a zöld törekvések térnyerésével a finanszírozási szektor felé támasztott ESG - elsősorban környezeti fenntarthatósági - elvárások jelentős, folyamatos változáson mennek át, egyre szigorodva, aminek nyomán a piaci szereplőkre számos teendő vár – kezdve ezen iránymutatások nyomon követésével.

Mindez ugyanakkor nem csupán a jövő generációi, a természeti környezet védelme, vagy egyéb távoli és nemes célok érdekében fontos: amennyiben a hitelintézetek – más piaci szereplőkkel egyetemben – nem képesek beárazni az éghajlatváltozásból adódó kockázatokat, azt a saját bőrükön érezhetik meg.

Az ezen környezethez való banki alkalmazkodás támogatásában példamutató az MNB szerepvállalása. A javaslatok eredményes és hatékony implementációja ugyanakkor mindenképp jelentős kihívás elé állítja a bankszektort.

Az ajánláshoz kapcsolódóan az MNB összeállított egy azt kiegészítendő zöldpénzügyi tudástárat: https://mnb.hu/letoltes/zold-ajanlas-tudastar.pdf

A teljes dokumentum itt érhető el: https://www.mnb.hu/letoltes/10-2022-zold-ajanlas.pdf