Hazánkban is egyre több nagyvállalat dolgozik azon, hogy az éves pénzügyi jelentésüket kiegészítsék fenntarthatósági céljaikkal és ezzel kapcsolatos eredményeik bemutatásával. A pénzügyi intézményeknél is egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a fenntarthatósági célok, melynek oka egyrészt az elmúlt években szignifikánsan erősödő szabályozói elvárások, másrészt pedig a befektetők és az ügyfelek növekvő érdeklődése. Egy interjúsorozat keretében a hazai nagybankokathazai pénzintézeteket kérdeztünk meg arról, hogy mikor és hogyan robbant be vállalatuk életébe az ESG témaköre. Elsőként Bara Gáborral, az Erste Bank stratégiai vezetőjével beszélgettünk a fenntarthatósággal kapcsolatos kockázatok banki működésbe való beépítéséről.

A kérdés ennél bonyolultabb. Az Erste stratégiai területét néhány éve vezetem és idén januártól tartozik hozzám a Fenntarthatósági Iroda – már ami az ESG „E” betűjét illeti. A szakmai diskurzusban kicsit mostohán kezelt „S” és „G” célokat pedig az Erste itthon bő évtizede működő Social Banking területe szolgálja magas színvonalon. Ez a terület a különleges, normál banki keretek közt nehezen értelmezhető igényű ügyfelek finanszírozását végzi, emellett pénzügyi tudatosságot és vállalati sokszínűséget fejlesztő programokat működtet, és ide tartozik az etikus vállalatirányítási elvek felett való őrködés is.

De vissza a fenntarthatósághoz: a helyzet az, hogy a feladatot nem kaptam, hanem kértem. 2015-ben alakult meg jó néhány kollégám fenntarthatósággal foglalkozó önszerveződő köre, az Erste Green, aminek az alapítása óta én is tagja vagyok. Részben ennek a mostanra több száz kollégát számláló csoportnak az alulról jövő kezdeményezései, részben jogszabályi elvárások nyomán már évek óta számos fenntarthatósággal kapcsolatos tevékenységet folytat a bank. Azonban az MNB tavalyi zöld ajánlása tette világossá, hogy szükség van ezen tevékenységek szabályozott szervezeti kereteinek megteremtésére. Az Erste stratégiai célkitűzéseit figyelembe véve nem volt kérdés, hogy ezt nekünk, a stratégiai területnek kell megvalósítani.

Épp a minap volt egy befektetői találkozónk a bank 2021-es pénzügyi eredményeit illetően. A prezentációnkat követően összesen nyolc kérdést kaptunk, amelyből három az ESG-re vonatkozott. Talán ez is jól jelzi, hogy régen nem csak a szabályozói megfelelésről szól ez a téma. Egyformán fontos a szabályozóknak, befektetőknek, ügyfeleinknek és kollégáinknak is. De említhetném a zöld befektetéseink vagy a zöld jelzálogkötvény nyújtotta üzleti lehetőségeket, vagy a környezeti kockázatok hatását az üzleti modellünkre.

Az NFRD, a nem pénzügyi jelentésekre vonatkozó EU direktíva alapján készülnek a jelentéseink. Idén még külön, jövő évtől azonban az éves pénzügyi jelentés részeként tesszük közzé. A legnagyobb kihívást talán az emissziós adatok rendelkezésre állásában látom.

Egyértelműen igen. Mindenekelőtt az lenne fontos, hogy a nem pénzügyi vállalati szektorban is legyen igény arra, hogy a vállalkozások rendelkezzenek ezekkel az adatokkal. Jelenleg úgy érzem, hogy ez a bankoknak fontosabb. Van tehát egyfajta érzékenyítő szerepe egy központi adatszolgáltatónak. A második lépésben pedig jó lenne, ha a fenntarthatósági adatokkal is illeszkednénk abba a szerencsés trendbe, amelynek folyományaként az ügyfél „macerálása” nélkül, persze jóváhagyásuk mellett, de a megkerülésükkel juthatnánk hozzá az adatokhoz. Ez az adatok minőségére vonatkozó kontroll mellett kényelmet és gyorsaságot is hozna a folyamatokba, hiszen nem az ügyfeleknek kellene a harmincharmadik papírral is a bankba szaladgálniuk.

Ez az egyik előnye, hogy egy nemzetközi bankcsoport tagja vagyunk. Módszertani segítséget, bizonyos esetekben pedig még adatokat is kapunk tőlük. Persze ennek megvan az „ára”. Az Erste Group számos országban: eurozónás, EU-tag és azon kívüli piacokon jelen van, leánybankjai rendkívül különböző piaci szereplők. Az eltérő helyi szabályozások közt pedig a csoport úgy navigál, hogy minden esetben a legszigorúbb követelményeknek tesz eleget.

A munkát itthon idén januártól a Fenntarthatósági Irodánk koordinálja, de igazából minden területnek van feladata a kockázatkezeléstől az üzleti és pénzügyi területeken át az üzemeltetésig. Ahogy említettem, rendkívül széles skálán mozognak a kapcsolódó tevékenységeink, ez egy sokszereplős feladat.

Anyabankunk az egyik nem pénzügyi jelentése kapcsán készített egy felmérést a jelentés öt célcsoportjában. Tizenkét, a bank működését átfogóan leíró témát kellett fontossági sorrendbe tenni a jövedelmezőségtől az adatbiztonságon át az ügyfélelégedettségig. A befektetők a fenntarthatóságot a harmadik helyre sorolták. Csak a pénzügyi eredmény és a korrupcióellenes intézkedések előzték meg, persze ez utóbbi is ESG téma.

Az ügyfelek körében a vállalatok nyilván kevésbé lelkesek, hiszen a transzformáció számukra is költséggel és kockázatokkal jár. Legtöbbjük ráadásul még nem kifejezetten felkészült és csak plusz feladatnak éli meg a fenntarthatósággal kapcsolatos elvárásoknak való megfelelést. Lakossági oldalon pedig egyértelműen kimutatható a generációs különbség e kérdés tekintetében. A fiatalabbak számára nemcsak kiemelten fontos a téma, de konkrétumokat és jelentős lépéseket várnak el a bankoktól. Kifejezetten taszítja őket a greenwashing jelenség, ha valaki olyan fenntarthatósági vállalásokat vagy kijelentéseket tesz, amelyek mögött nem áll valódi tartalom és elköteleződés.

A tavalyi év második féléve óta az ESG kockázatok szerves részét képezik a kockázatértékelési folyamatainknak. A nagyvállalatoktól kérdőív segítségével kérünk be adatokat, amely alapján ESG ratinget is készítünk az ügyfelekről. A lakossági oldalon az ingatlanfedezetnél figyelembe vesszük az energiahatékonyságot. Az így feltárt ESG kockázatok rövidesen mindkét üzletágban hatással lesznek az árazásra.

2023-tól az Erste Csoport, így az Erste Bank Hungary is a saját közvetlen kibocsátását tekintve (scope 1 és 2) karbonsemlegesen működik. Büszkék vagyunk rá, hogy ezt jelentős részben valós kibocsátáscsökkentéssel értük el. Ennek mértéke csak tavaly 2 750 tonna volt, ami 60% csökkenést jelentett 2020-hoz képest. Ellentételező intézkedéseket (pl. kvótavásárlás) csak a technológiailag elkerülhetetlen emisszió kapcsán teszünk, ilyen például a távhőszolgáltatás a székházunkban.

Egy év múlva ilyenkor már elmondhatjuk, hogy új vállalati hiteleink két számjegyű százaléka zöld, valamint, hogy elkészült az 5 éves célokra lebontott dekarbonizációs pályánk, amely külső befektetők számára is transzparensen követhetővé teszi, hogyan haladunk tovább a végső célunk, azaz a nettó karbonsemlegesség elérése felé 2050-ig.

A szerző vezető tanácsadó